Hihetetlen, hogy mennyit változik az ember egy év alatt! Vélemény, felfogás, érzések, társas élet... Elég vicces így utólag ezt olvasni... Főleg, hogy a változást egy bizonyos embernek köszönhetem... 

Reménytelen szerelem csapdájába estem az imént,
s elkövetem ezt a hibát megint és ismét.
Nem tudom, miért csinálom ezt magammal,
nem tudok mit kezdeni a közeledő falakkal.
Saját magamat zárom mindig ebbe a börtönbe,
s gondolom azt, hogy itt leszek örökre...
De a falak egyre csak közelednek,
és végül mindig futásra köteleznek.
Reménytelen szerelmemet nem viszonozza soha és senki,
érzelmeimből ezért nem lesz sohase semmi...

2013. 08.04.
Tigris

ui.: Be kell valljam, jó nagyot tévedtem...