Igazság szerint ez nem a címe... Nem tudtam elnevezni. Egy viszont biztos: elkeseredettségében az ember sok mindent kitalál; rengeteg gondolat gyötri. Szerintem szép lett. :)

Hófehér felhők úsztak át az égen,
Amíg én ott ültem a réten.

Szabadságra vágytam, semmi többre,
Mégis láncokkal kötöttem magam a földre.

Ki szeret engem, miért vagyok itt?
Mindenki, vagy az életkedvem hagyott itt?

Ha mindenki, hát annyi baj',
Kevesebb a gondom annyival.

Ha az életkedvem... az se baj,
Csak a lelkemnek seb... aj!

Szabadságra vágytam, semmi másra,
A vágyam a láncokat mind levágta.

Tigris