Elég rossz kedvem volt ma... Legszívesebben tomboltam volna, mint egy elszabadult fenevad! Így született ez a pár sor, amit elborult aggyal vetettem papírra. Annak ellenére, hogy negatív, szerintem szép lett.

Utálom magam, utálom az életem,
Szidom magam, amiért élhetem.
Lenézek a mélybe, megszédít,
A halál majd talán megszépít.
Leugrom, zuhanok, azután semmi,
Nem fog engem hiányolni senki!

Tigris