2013. 08. 26. Pont egy hónapja írtam. :) Hihetetlen, hogy milyen gyorsan repül az idő... ^^

Gyémánt lepke szállt a kezemre…

Gyémánt lepke szállt a kezemre…
Ó, ha kérdésemre felelne!
Boldog lennék, tán a legboldogabb,
Ha megmondaná sorsomat.
Jósolj nekem, kicsi lepke!
Létemet mindenki miért feledte?
Miért hagytak így egyedül?
Előlem mindenki miért menekül?
Szavamat miért nem hallja senki?
S ha mégis, miért nem történik semmi?

Gyémánt lepke szállt a virágra…
Barátokat vártam, de hiába.
Éveken keresztül csak vártam,
De közülük többé egyet se láttam…
Miért? Kérdem én az égtől.
Nem szán meg senki sem a Fényből?
Ha az Isten valóban létezne,
Senki szíve soha nem vérezne!
Nekem se kéne egyedül lennem,
Saját kérdéseimre felelnem…

Gyémánt lepke röppent a magasba,
Látom, itt még ő se maradna.
Menekülne tőlem messze,
Hogy emlékem feledje!
Menj hát, vissza se gyere!
Kíváncsi rád a jó fene…
Megvagyok egyedül is, köszönöm,
Kívül a baráti körökön…
Messze azoktól, akik itt hagytak,
S oly sokszor megríkattak.

Gyémánt lepke hallgat a szavamra:
Elment, itt hagyott magamra.
Most már végképp egyedül maradtam,
Ami miatt sírva is fakadtam.
Elhagyott engem minden és mindenki,
Bánatos szavamra se jön senki…
Szomorúan vettem tudomásul,
Hogy a szívem lassan befásul,
Amit nem gátol meg senki se…
Már nem reagálok semmire.

Gyémánt lepke közelít a ház felé.
Csalfa szívem tán átveré?
Odafenn a Nap fényes ragyogása,
S szemem csak délibábot látna?
Dörzsölöm szemem, rázom fejem,
Még mindig látom, ó, Istenem!
Hát visszajött, és tényleg itt van!
És én még ezért sírtam?
Lám, mégse hallgat a szavamra,
Örökre ő se hagy magamra…

Gyémánt lepke megpihen a hajamban…
Az igaz barát segít, ha bajom van.
A Nap már lement, a csillagok ragyognak,
A kapuban valakik vihognak...
„Elnézést, hogy várnod kellett ily soká,
De ajándékod előlünk eliszkolá…
Mire meglett, már a Nap is lement,
Bocsánatként remélem, megfelelt.”
Az igaz barát, ha késik is, mindig eljön!
Többé nem feledkezem el erről!

Tigris voltam :)