2012. 08. 01-jén írtam. És igen, rólam szól. :)

Kecsesen lépked Szibéria rettegett réme
Kegyetlen gyilkos és egyben Ázsia szépe.
Lepihen egy szirten, kémleli a tájat.
E kietlen vidéken vajon mit láthat?
Zuzmót? Füvet? Szarvasokat!
És rájuk vadászó farkasokat.
Nézi egy darabig, miként vadásznak,
Hogy esik el az a nagy állat.
Szarvasvér illatát sodorja a szél.
Lemegy a Nap, kialszik a fény.
Lentről marakodó farkasok zaja hallik
Az éj hiába sötét, az élet zajlik.
Fölkel a szirtről a büszke állat
Úgy döntött, tovább nem várhat.
Leugrik a szirtről, kirohan a síkra
Mely farkas nem siet, itt lesz a sírja.
Mire a Hold fölkel, a zsákmány a tigrisé
Ezé a hatalmas és fenséges állaté.
Lakomája után lassan tovaballag
Senki sem tudja, vajon hova tarthat.
És ez így jó, maradjon is titkon
De, hogy újra lásd, én meg nem tiltom.

Tigris voltam :)